Magyar szerkezettár

falhoz

fal¹

ts ige

1. (t. n. is ) pejor mohón eszik. falja a húst; ne falj annyira! | táj eszik.

2. mohón olvas valamit. falja a regényt. | sóváran bámul valakit, valamit. szemével falja leányt. | <férfi> szerelmi kalandokat hajhász. falja a nőket.

3. <üzemanyagot> gyorsan és nagy mennyiségben fogyaszt. falja a benzint. | <távolságot> gyorsan megfut. (csak úgy) falja a kilométereket.

[ fgr ]

fal²

1. építőanyagból függőleges síkban emelt, teret határoló és tagoló, teherhordó épületszerkezet. a ház falai. | helyiség belsejének (ideiglenes) kettéválasztására való (elmozdítható) szerkezet. | ▸ faltól falig szőnyeg

2. valami mentén, valami körül védelmül emelt építmény. a város falai.

3. vmely tárgy belső terét határoló test, burok (felülete). az edény fala; az erek falai.

4. valaminek függőleges v. meredek oldala. a gát, a szikla fala.

5. emberek tömör sora. az ostromlók fala.

6. <a szl. m-ban:> szekrényfal. vettem egy új falat az ebédlőbe.

7. vál ellenállás, akadály. minden kezdeményezése falba ütközött. | irod válaszfal, ellentét.

8. biz pejor | tettetés, színlelés. ezt falból tette. | ▸ fal mellett ▸ majd a falba veri a fejét ▸ falhoz állít valakit ▸ a falnak beszél beszélhetsz neki, akár a falnak ▸ a falnak is füle van ▸ nem megy tőle a falnak ▸ majd a falra mászik ▸ falra borsót hány ▸ falra hányt borsó ▸ a falat támasztja

[ fgr ]

-hoz

____________________

a → az

____________________

földhöz

→ föld ⊕ -hoz

föld

1. föld csill is (nagybetűvel) az az égitest, amelyen élünk.

2. égitestünk szilárd kérge, felszíne. reng a föld; ▸ alig látszik ki a földből ▸ valamit a földdel tesz egyenlővé ▸ a földbe tesz valakit ▸ majd a föld alá süllyed szégyenében ▸ a föld alól is ▸ mintha a föld nyelte volna el | a lábunk alatt levő szilárd felület, talaj, padlózat, kövezet. a földön fekszik; földet ér; ▸ földön jár | ▸ a sárga földig

3. szárazföld.

4. megművelt v. művelhető talaj. szikes föld. | ennek anyaga. földet tesz valamibe.

5. (kisebb) földtulajdon. a család v. a falu földjei.

6. ország, tartomány, vidék. magyar földön.

7. távk biz földvezeték, földelés. ▸ földbe gyökerezik a lába

[?←föl¹ ]

-hoz

____________________

ken

ts ige

1. <lágy anyagot> valamivel vékony rétegben úgy nyom(kod), ill. rak, mázol valamire, hogy hozzátapadjon. vajat ken a kenyérre.

2. valamit erre alkalmas anyaggal vmely célnak megfelelően így bevon, be-, ill. megken. krémmel keni a kezét; a gépet keni. | ▸ keni magát

3. nép valamit valamihez töröl. a falhoz kente a kezét.

4. nép rég nyomkod, masszíroz.

5. ▸ a falhoz a földhöz ken valakit

6. biz másra hárít, fog. társára kente a lopást.

7. ritk elav valamilyen méltóságra fölken.

8. ▸ ken valakit keni valakinek a markát a tenyerét

[?]

____________________

valakit

→ valaki ⊕ -t

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4